„Kipp-kopp, kopogok…” Játékos felkészülés, beszoktatás az óvoda első heteiben 2.

Az óvodai beszoktatás első heteiben a gyermekek és az óvodapedagógusok személyes kontaktusának kialakulás, kiala-kítása mellett, fontos, hogy csoportos szinten is minél előbb megtapasztalhassák a gyerekek a közösség nyújtotta bizton-ságot. Olyan szociális kompetenciákat alapozhatunk meg ilyenkor, mint az empátia, együttműködés, önkontroll, szabálytartás, tolerancia, érzelmek felismerése, kifejezése.

Milyen játékokkal segíthetjük a kezdeti időszakban, hogy a gyerekek minél előbb megismerhessék egymást, felfedezhessék a közös és eltérő tulajdonságaikat. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat:

Körben ülve egy labdát gurítunk egymásnak, miközben ezt a mondókát mondjuk:
„Itt gurul a labda,
Ott gurul a labda,
Nézzük, nézzük együtt,
Kinek karjaiba.”

Akihez érkezik, annak a nevét mondjuk együtt. (Ez azért is fontos, mert ebben az időszakban sok gyerek nehezen szólal meg a társai előtt.) Ezt a játékot érdemes az első időszakban, akár naponta is játszanunk. Ahogy múlnak a napok és látjuk, hogy ki az a gyermek, aki szívesen mondaná egyedül is a mondókát, felajánlhatjuk a következőket: „Közösen mondjuk, vagy egyedül szeretnéd mondani a mondókát, amíg gurítod a labdát egy kedves társadnak?”

Szín-testrész játék
Ezt vidám játékot szinte minden gyermek szívesen játssza. Ha mégsem szeretne részt venni egy-egy gyermek a játékban, lehet „megfigyelő” is. Először nézzünk körül a csoportszobában, hogy milyen színeket látunk. Gyűjtsünk össze minél többet. Ezután egy pár testrész nevét ismételjük át, mint például: tenyér, könyök, mutatóujj, csípő, homlok stb. Közben mindig mutassuk is meg. Az első időszakban érdemes a játékot körben állásból kezdeni. Mondjuk egy színt és egy testrészt, pl. piros-tenyér. A gyerekeknek a tenyerükkel (először mindegy, hogy melyikkel) meg kell érinteniük a csoportszobában valamit (vagy valakit), ami piros színű (vagy piros szín van rajta). Meghatározhatjuk, hogy megérinthetik-e egymást, ha valakin van olyan színű ruha. A játék egyetlen kis megkötése, hogy magunkon nem lehet az adott színt megérintenünk, minden esetben keresnünk kell valamit, valakit, aki hordozza a kimondott színt és azzal a testrészünkkel kell megérintenünk, ami elhangzott. Amennyiben heterogén (vegyes életkorú) csoportban vezetjük a játékot, a nagycsoportosoknak már meghatározhatjuk az oldal is, pl. jobb könyök, bal boka stb. A körbenállásból kezdést pedig felválthatja a későbbiekben a következő (miután kijelöltük a játékteret): „Kérlek, sétáljatok lassan ebben a térben úgy, hogy nem értek egymáshoz! Mondani fogok egy színt és egy testrészt!” A játék többi része marad az utóbb leírtak szerint.

A csoport közös élményeit, az egymásról való ismeretek, érzések elmélyülését segíthetik a különböző mozgásokkal kísért játékok.

Névmozdulat
Körbenállva a gyerekek egy-egy mozdulatot mutatnak (például: felemelik az egyik karjukat, tapsolnak egyet, leguggolnak stb.), amit közösen megismétlünk. A mozdulat mellé a nevüket is mondjuk ki együtt. Amikor mindenki megmutatta a saját mozdulatát (szerencsés, ha mindenkinek egyedi mozdulata van), a következő lépésben mi mutatunk egy olyan mozdulatot, amit láthattak és ahhoz kell a megfelelő nevet társítanunk.

A közös játékok mellett a beszoktatás folyamán szinte minden gyermeknél tapasztalható, hogy hiányoznak a szerettei. Ilyenkor „írhatunk” gyorsan egy levelet anyának, apának, nagyinak stb.

Mátyás király levelet ír, (a mutató ujjunkkal a gyermek hátára írunk)
Mátyás király levelet ír,
Pont, vessző, pecsét, (ujjunkkal egy pontot, majd egy vesszőt rajzolunk, ökölbe szorított kezünkkel pecsétet „nyomunk”)
Átolvassa, itt egy hiba! (ujjunkkal a gyermek hátán balról jobbra haladva „olvasunk” és véletlenszerűen megbökjük azt, mintha hiba lenne)
Átolvassa, ott egy hiba!
Átolvassa, még egy hiba!
Összegyűri, összegyűri, összegyűri (megmasszírozzuk a gyermek hátát)
Kidobja! (dobó mozdulatot utánzunk)
Visszaveszi, kisimítja, újra írja, újra írja! (visszaemelő mozdulatot utánzunk, majd megsimogatjuk a gyermek hátát)

A „levelet” a gyermek hátára és tenyerébe egyaránt „írhatjuk”. Ebben az esetben Mátyás királyt a gyermek nevével helyettesítjük, pl. „Janka éppen levelet ír…” Beszéljük meg, hogy mi legyen a levélben, pl. „Anya, gyere ma értem ebéd után.”
A levelet „fel is adhatjuk”, fújjunk rá együtt a tenyerünkre és képzeljük el, hogy a levél elrepül a címzettnek.

1. A mondóka a szerző sajátja.

Mátyás király levelet ír játékunk videója IDE kattintva érhető el!